Tartalom

• Mongol inváziók
• Romanov-dinasztia
• Lenin, a bolsevikok és a Szovjetunió felemelkedése
• Gorbacsov bevezeti a reformokat
• Szovjetunió esik

A korai mongol invázióktól a cári rendszerhez, a megvilágosodás és az iparosodás korszakáig, a forradalmakig és háborúkig Oroszországot nemcsak a világ hatalmának és felfordulásának politikai emelkedéséről, hanem kulturális hozzájárulásairól ismerik (gondolkodj balett, Tolstoi, Csajkovszkij, kaviár és vodka). .

Az alábbiakban bemutatjuk a figyelemreméltó események ütemtervét a világ legnagyobb országában.

Mongol inváziók

862: Az első nagyobb kelet-szláv államot, Kijev-Ruszt, a Novgorodi Viking Oleg alapítja és vezeti (bár egyes történészek vitatják ezt a beszámolót). 20 évvel később Kijev lesz a főváros.

980-1015: Nagy Vlagyimir herceg, aki a pogányságtól az ortodox kereszténység felé fordul, uralja a Rurik-dinasztiát, miközben új vallását terjeszti. Fia, a bölcs Jaroslav, 1019-1054-ben uralkodik nagyhercegként, írásbeli törvénykönyvet hozva, és Kijev Kelet-Európa politikai és kulturális központjává válik.

1237-1240: A mongolok támadják meg a kijevi Oroszországot, elpusztítva a városokat, beleértve Kijevot és Moszkvát. Az Aranyhordán kánja 1480-ig Oroszországot uralja.

1480-1505: III. Iván, aki Nagy Ivánként ismert, felszabadítva Oroszországot a mongoloktól és megszilárdítva a moszkvai kormányt.

1547-1584: IV. Iván vagy a Szörnyű Iván Oroszország első cárává válik. Nagy Iván unokája kiterjeszti a moszkvai területet Szerbiába, miközben katonai uralom alatt terrort vezet nemesség ellen. 1584-ben stroke-ban hal meg.

Romanov-dinasztia

1613: Több éves zavargások, éhínség, polgárháború és inváziók után Mihail Romanovot 16 éves korban koronázták cárrá, hosszú instabilitási időszakot véget vetve. A Romanov-dinasztia három évszázadig uralja Oroszországot.

1689-1725: Nagy Péter haláláig uralkodik, új fővárost épít Szentpéterváron, modernizálja a katonaságot (és megalapítja az orosz haditengerészetet), és átszervezi a kormányt. A nyugat-európai kultúra bevezetésével Oroszország világhatalommá válik.

1796: Oroszország leghosszabb ideje fennálló női vezetője, II. Catherine vagy Nagy Catherine vér nélküli puccs alatt veszi a hatalmat, uralkodása pedig Oroszország megvilágosodásának korszakát jelzi. A művészet bajnoka, 30 éves plusz szabálya kiterjeszti Oroszország határait is.

1853-1856: A Törökország nyomására és a vallási feszültségekre támaszkodva az Oszmán Birodalom a brit és a francia erőkkel együtt harcol Oroszországgal és I. Miklós cárral a krími háborúban. Oroszország kudarcot vall le vereségében.

1861: II. Sándor cár kiadja az emancipációs reformját, megszüntetve a jobbágyat és lehetővé téve a parasztok földvásárlását. Egyéb figyelemre méltó reformjai közé tartozik az egyetemes katonai szolgálat, az oroszországi határok megerősítése és az önkormányzat előmozdítása. 1867-ben eladja Alaszkát és az Aleut-szigeteket az Egyesült Államoknak, a bevételekkel aranyozva a Szent Péter székesegyházi kupolákat. Meggyilkolták 1881-ben.

1914: Oroszország Szerbia védelmében belép az első világháborúba Ausztria-Magyarország ellen.

Lenin, a bolsevikok és a Szovjetunió felemelkedése

1917. november 6-7: Az erőszakos orosz forradalom a Romanov-dinasztia és az orosz császári uralom végét jelenti, mivel a bolsevikok, Vladimir Lenin vezetésével, hatalomra kerülnek, és végül a Szovjetunió kommunista pártjává válnak. Ugyanebben az évben polgárháború alakul ki, amikor Lenin Vörös Hadserege győzelmet követel és a Szovjetunió megalapítását. Lenin 1924-ig haláláig uralkodik.

1929-1953: Joseph Stalin diktátorvá válik, Oroszországot a paraszt társadalomból katonai és ipari hatalomra helyezve. Totalitárius uralma magában foglalja a Nagytisztítást, 1934-től kezdve, amelyben akár 20 millió embert öltek meg az ellenzék megszüntetése érdekében. 1953-ban halt meg egy stroke után.

1939: Megkezdődik a második világháború, és Sztálin és Adolf Hitler között létrejött paktummal összhangban az orosz megszállja Lengyelországot, Romániát, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Finnországot. Németország 1941-ben megszakítja a megállapodást, és megszállja Oroszországot, amely azután csatlakozik a Szövetségesekhez. Az orosz hadsereg győzelme a sztálingrádi csatában fontos fordulópontként szolgál a háború befejezéséhez.

1946. március 5: Winston Churchill egy beszédében kijelenti, hogy „a vasfüggöny leereszkedett a kontinensen” és a hidegháború növekszik, amikor a szovjetek előmozdítják a forradalmat Kínában, Ázsiában, valamint a Közel-Keletben és a Közel-Keleten. 1949-ben a szovjetek felrobbantanak egy atombombát, sietve a nukleáris fegyverkezési versenyt.

1957. október 4: A Szovjetunió elindítja a Sputnik I-t, az első műholdat, amely körülbelül 98 perc alatt kering a Földön, és felrázza az Űrversenyt. 1961-ben a szovjet Jurij Gagarin az első ember, aki repül az űrben.

1962. október: A 13 napos kubai rakétaválság arra készteti az amerikaiakat, hogy attól tartanak, hogy a nukleáris háború közeledik a szovjet nukleáris rakéták telepítéséhez Kubában. Nikita Hruscsov szovjet vezetője végül beleegyezik a rakéták eltávolításába, míg John F. Kennedy elnök vállalja, hogy nem támadják meg Kubát és távolítsák el az amerikai rakétákat Törökországból.

1980. július-augusztus: Az 1980. évi nyári olimpia Moszkvában zajlik, több országban, köztük az Egyesült Államokban, bojkottálják a játékokat az 1979. decemberi Afganisztán invázió ellen.

Gorbacsov bevezeti a reformokat

1985. március 11: Mihail Gorbacsovot a Kommunista Párt főtitkárává választják, és ezáltal ténylegesen Oroszország vezetőjévé válnak. Reform erőfeszítései között szerepel a perestroika (az orosz gazdaság szerkezetátalakítása), a glasnost (nagyobb nyitottság) és a csúcstalálkozók Ronald Reagan amerikai elnökkel a hidegháború befejezése érdekében. 1990-ben elnökké választják meg, ugyanabban az évben megkapja a Nobel-békedíjat a hidegháború békés befejezéséért.

1986. április 26: A csernobili katasztrófa, a világ legsúlyosabb nukleáris balesete, az ukrán Kijev közelében található csernobili atomerőműben zajlik. Több ezer haláleset és 70 000 súlyos mérgezési eset következtében a növényt körülvevő 18 mérföldes sugár (és már nem lakik közel 150 000 embert) kb. 150 évig életképes marad.

1991. június 12: Boris Jeltsin megnyeri Oroszország első népszerû elnökválasztását, sürgetve a demokráciát.

Szovjetunió esik

1991. december 25: Sikertelen kommunista párt puccs után a Szovjetuniót feloszlatják, és Gorbacsov lemond. Ukrajnával és Fehéroroszországgal Oroszország alkotja a Független Államok Nemzetközösségét, amelyhez a legtöbb volt szovjet köztársaság szintén csatlakozik. Jeltsin megkezdi a kommunista által bevezetett árkontroll és reformok felszámolását, és 1993-ban aláírja a START II-megállapodást, ígéretet téve nukleáris fegyverek csökkentésére. 1996-ban megnyeri az újraválasztást, de 1999-ben lemond, és a KGB volt ügynöke, Vlagyimir Putyin, a miniszterelnöke megbízott elnökké nevezi.

1994. december: Az orosz csapatok belépnek a kitörő Csecsen Köztársaságba, hogy megállítsák a függetlenségi mozgalmat. Becslések szerint legfeljebb 100 000 ember halt meg a kompromisszumos megállapodással záró 20 hónapos háborúban. A csecsen lázadók folytatják a függetlenségi kampányt, néha oroszországi terrorcselekmények révén.

2019. március 26: Vlagyimir Putyint választják elnökének, és 2019-ben földcsuszamláskor választják meg. Időbeli korlátozások miatt 2019-ben távozik hivatalából, amikor protejterét, Dmitrij Medvegyevot megválasztják, és miniszterelnökeként szolgál. Putyint ezután 2019-ben újraválasztják elnökének.

2019. október 23: Körülbelül 50 csecsen lázadó viharzik egy moszkvai színházban, és akár 700 embert fognak túszul a népszerű zeneművek eladott előadása során. 57 órás távozás után a lázadók nagy részét és mintegy 120 túszot meggyilkolják, amint az orosz erők viharozzák az épületet.

2019. július 25: Az FBI bejelenti a Demokrata Nemzeti Bizottság számítógépes rendszerének esetleges orosz támadásának vizsgálatát. Vizsgálatokat és jelentéseket tesznek közzé az orosz beavatkozással kapcsolatban a 2019-es amerikai elnökválasztáson is, hogy segítsék Donald Trumpot. Putyin újabb választásokat nyer 2019-ben, és még hat évig esküt tesz.