Tartalom

• Ősi Szíria
• A Sykes-Picot megállapodás
• Szíria mint független nemzet
• Hafez al-Assad
• Bashar al-Assad
• Szíria és a „gonosz tengelye”
• Szír polgárháború
• Szír menekültek
• Forrás:

Szíria a világ egyik legrégebbi civilizációjának otthona, gazdag művészeti és kulturális örökséggel. Az ország ősi gyökereitől a közelmúltbeli politikai instabilitásig és a szíriai polgárháborúig összetett és időnként hevesen történelemmel rendelkezik.

Ősi Szíria

A Közel-Keleten, a Földközi-tenger partján fekvő mai Szíria a Föld egyik legrégibb lakott régiója.

A legrégebbi emberi maradványok, amelyeket Szíriában találtak, körülbelül 700 000 évvel ezelőtt nyúlnak vissza. A régészek felfedezték a neandertalisták csontvázát és csontjait, amelyek ebben az időszakban a régióban éltek.

Ebla, egy szíriai város, amelyről feltételezik, hogy 3000 körül született, az egyik legrégebbi feltárt település.

Az ókorban Szíria több birodalom által elfoglalt és irányított volt, köztük az egyiptomiak, hettiták, sumírok, mitanniok, asszírok, babilóniaiak, kaanániták, föníciaiak, armeák, amoritok, perzsa, görögök és rómaiak.

Az ókori Szíria olyan régió volt, amelyet gyakran a Bibliában említenek. Az egyik közismert beszámolóban Pál apostol megemlítette a „Damaszkuszba vezető utat”, amely Szíria legnagyobb városa, azon a helyen, ahol látomása vezette keresztény megtérését.

Amikor a Római Birodalom bukott, Szíria a keleti vagy a bizánci birodalom részévé vált.

637-ben A.D.-ben a muszlim seregek legyőzték a Bizánci Birodalmat és átvette az irányítást Szíria felett. Az iszlám vallás gyorsan elterjedt az egész régióban, és különféle frakciói hatalomra emelkedtek.

Damaszkusz végül az iszlám világ fővárosává vált, ám Irakban kb. 750 déli körüli Bagdad váltotta fel. Ez a változás Szíria gazdasági hanyatlásához vezetett, és a következő néhány évszázadban a régió bizonytalanná vált, és különféle csoportok uralkodtak.

1516-ban az Oszmán Birodalom meghódította Szíriát és 1918-ig maradt hatalmon. Ezt Szíria történelmének viszonylag békés és stabil időszakának tartották.

A Sykes-Picot megállapodás

Az első világháború alatt a francia és a brit diplomaták az 1916-os Sykes-Picot-megállapodás részeként titokban megállapodtak az Oszmán Birodalom övezetekre történő felosztásában.

A Sykes-Picot-megállapodás értelmében az Oszmán Birodalom uralma alatt álló legtöbb arab földet brit vagy francia befolyási szférákra osztották az I. világháború befejezésével.

A brit és arab csapatok 1918-ban elfoglalták Damaszkuszt és Aleppot, és a franciák 1920-ban vitték át a mai Szíria és Libanon irányítását. Ezek az intézkedések véget vettek a régióban körülbelül 400 éves oszmán uralomnak.

A francia uralkodás felkelésekhez és lázadásokhoz vezetett a szíriai nép körében. 1925 és 1927 között a szíriai egyesültek a francia megszállás ellen a mai Szíriai Lázadás néven.

1936-ban Franciaország és Szíria tárgyalásokat folytatott a függetlenségről szóló szerződésről, amely lehetővé tette Szíria függetlenségének megőrzését, de katonai és gazdasági hatalmat adott Franciaországnak.

A második világháború alatt a brit és a szabad francia csapatok megszállták Szíriát, ám röviddel a háború befejezése után Szíria hivatalosan 1946-ban független országgá vált.

Szíria mint független nemzet

A Szíria függetlenségének közvetlenül közzétételét követő éveket instabilitás és ismételt kormánypopciók jellemezték.

Szíria csatlakozott Egyiptomhoz, és 1958-ban az Egyesült Arab Köztársasággá vált, ám néhány évvel később, 1961-ben az unió felbomlott. Az 1960-as évek több katonai puccsot, lázadást és zavargást hoztak.

1963-ban az ausztrál szocialista Baath Párt, amely az 1940-es évek vége óta tevékenykedik a Közel-Keleten, a Baath-forradalom néven ismert puccs megragadta Szíria hatalmát.

1967-ben, a hat napos háború idején, Izrael megragadta a Szíria délnyugati részén fekvő sziklás fennsíkot a Golán-hegységben. Az áhított terület felett a konfliktus évek óta folytatódik, és továbbra is fennáll.

Hafez al-Assad

1970-ben Hafez al-Assad, a szíriai védelmi miniszter megdöntette Szíria tényleges vezetõjét, Salah Jadid-et. 30 évig, 2019-es haláláig elnökké maradt.

Hafez al-Assad az iszlám alawita része volt, amely a síita kisebbséghez tartozik. Elnöke alatt Hafeznek jóváhagyták a szír hadsereg megerősítését a szovjetek segítségével.

Szíria és Egyiptom 1973-ban háborúba kezdett Izraellel. Röviddel ez a konfliktus után Szíria szintén bekapcsolódott a libanoni polgárháborúba, ahol azóta katonai jelenlétét tartja fenn.

1982-ben a Muzulmán Testvériség lázadást szervezett az Assad-rezsim ellen Hama városában, és Assad a politikai lázadók letartóztatásával, megkínoztatásával és kivégzésével válaszolt. A becslések eltérőek, de sok szakértő úgy véli, hogy a megtorlás mintegy 20 000 polgár életét vesztette életbe.

Ugyanebben az évben Izrael megszállta Libanont és megtámadta az ott állomásozó szír hadsereget. De 1983-ra Izrael és Libanon bejelentette, hogy a két ország közötti ellenségeskedés véget ért.

Élete végén Hafez megkísérelte békésebb kapcsolatok kialakítását Izrael és Irak között.

Bashar al-Assad

Amikor Hafez al-Assad meghalt 2019-ben, fia, Bashar 34 éves korában lett az elnök.

Miután Bashar átvette a hatalmat, az alkotmányt módosították, hogy az elnök életkorát 40-ről 34-re csökkentsék.

Orvostanhallgató Bashar nem volt az első választás utódja. Bátyja, Bassel volt a következő sor, aki apja helyét vette el, ám 1994-ben egy autóbalesetben meghalt.

Elnöke kezdetén Bashar al-Assad 600 politikai foglyot engedt szabadon, és a szíriaiak reménykedtek abban, hogy új vezetõik több szabadságot biztosítanak és kevesebb elnyomást gyakorolnak, mint apja.

Egy év alatt Bashar azonban fenyegetésekkel és letartóztatásokkal állította elő a reformot támogató aktivistát.

Szíria és a „gonosz tengelye”

2019-ben az Egyesült Államok vádolta Szíriát tömegpusztító fegyverek beszerzésében, és felvette a nemzetet az úgynevezett „gonosz tengelyének” tagjai közé. A szír kormányt azzal vádolták, hogy részt vett Rafic Hariri, a libanoni miniszterelnök 2019-ben elkövetett gyilkosságában.

Néhány év után az Assád és más nemzetek közötti potenciális diplomáciának tűnt, az Egyesült Államok 2019-ben megújította Szíria elleni szankciókat, mondván, hogy a rezsim támogatja a terrorista csoportokat.

Számos emberi jogi csoport beszámolt arról, hogy Assad rendszeresen kínozta, bebörtönözte és megölte a politikai ellenfeleket elnöksége alatt. Az Egyiptomban és Tunéziában zajló lázadások, amelyek az „arab tavasznak” lettek ismertek, 2019 elején robbant fel.

2019 márciusában egy tizenévesek és gyermekek egy csoportját letartóztatták és megkínozták kormányellenes graffiti írása miatt, amelyet gondoltak az arab tavaszi lázadás ihlette.

A graffiti-esemény után békés tüntetések születtek Szíriában, és széles körben elterjedtek. Assad és a szíriai kormány a tiltakozók százai és családtagjainak letartóztatásával és meggyilkolásával válaszolt.

Ezek az események más körülményekkel, köztük a lemaradt gazdaságra, a súlyos aszályra, az általános szabadságjogok hiányára és a feszült vallási légkörre, polgári ellenálláshoz és végül felkeléshez vezettek.

Szír polgárháború

2019 júliusára a lázadók megalakították a Szabad Szíriai Hadsereget (FSA), és felkelések zsebei robbanttak fel. De 2019-re Szíriát teljesen elárasztották a polgárháború.

A becslések eltérőek, de a Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpont szerint a háború kezdete óta legalább 321 000 embert öltek meg vagy hiányoznak.

Száz embert öltek meg Damaszkuszon kívül 2019-ben egy vegyi fegyveres támadás során. Az Egyesült Államok szerint a támadást a szíriai kormány hajtotta végre, de a rezsim a lázadó erõket hibáztatta.

Az, ami háborúként kezdődött az Assad kormány és a szíriai lázadók között, a csata előrehaladtával bonyolultabbá vált. Új erők, köztük az Iszlám Állam (ISIS) csatlakoztak a szíriai rezsim elleni küzdelemhez.

2019-ben az ISIS átvette Irak és Szíria nagy területeit. Azóta az Egyesült Államok vezette erők stratégiailag bombázták az ISIS célpontjait a régió egész területén.

Az Egyesült Államok kijelentette, hogy ellenzi az Assad rezsimét, de vonakodott mélyebben bekapcsolódni a háborúba. Oroszország és Irán kijelentette, hogy a szír kormány szövetségesei.

2019-ben Oroszország először légitámadásokat indított a lázadó célokra Szíriában. A szíriai kormány erők 2019 végén vette át Aleppo irányítását, véget vetve a több mint négy évig tartó lázadó uralomnak a városban.

2019. április 7-én az Egyesült Államok megindította első közvetlen katonai akcióját Assad haderőivel szemben, miután azzal vádolták őket, hogy egy másik vegyi fegyveres támadást valósítottak meg a civilek ellen.

Szír menekültek

A szíriai polgárháború nemzetközi humanitárius válságot okozott az ország polgárainak.

A nonprofit szervezet, a World Vision szerint 2019. áprilisától az ország lakosságának több mint 11 millió szíria elhagyta otthonát otthonából.

Sok menekült költözött olyan szomszédos országokba, mint Törökország, Libanon, Jordánia, Egyiptom vagy Irak. Mások maguk a szíriai területekre költöztek.

Európa a menekültek számára is fontos menedékjog volt, leginkább Németország vette át ezt. A Migrációs Politikai Intézet szerint 18 007 szír menekült 2019. október 1. és 2019. december 31. között telepedett le az Egyesült Államokba.

Forrás:

A CIA világkönyve: Szíria: az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége.

Az ókori előhellenisztikus Szíria története rövid áttekintése: UCLA / Szíriai Cuneiform digitális könyvtár (SDLC).

A szíriai polgárháború az elejétől magyarázható: Al Jazeera Media Network.

Szíriai profil idővonala: BBC News.

Útmutató az Egyesült Államok elismerési, diplomáciai és konzuli kapcsolatai történetéhez, országonként, 1776 óta: Szíria: az Egyesült Államok Államügyi Minisztériumának Történészi Hivatala.

Mészárlás Város: külpolitika.

SOHR lefedettség: Szíriai Emberi Jogi Megfigyelőközpont.

Teljes végrehajtási rendelet: A Trump menekülteket korlátozó akciója az Egyesült Államokba: The New York Times.

Szír menekültek az Egyesült Államokban: Migration Policy Institute.