Ezen a napon Franklin D. Roosevelt elnök bejelenti a Kongresszusnak, hogy engedélyezi az Egyesült Államok történelmének legnagyobb fegyvergyártását.

A Pearl Harbor utáni háborúban elkötelezett Egyesült Államoknak újraértékelnie kellett katonai felkészültségét, különös tekintettel annak a tényre, hogy csendes-óceáni flottáját a japán légitámadás megsemmisítette. A roosevelt elnököt az Egyesült Államok fegyverzetének és ipari termelésének megduplázására sürgetõk között szerepelt Lord William Beaverbrook, a légi járművek gyártásának brit minisztere, valamint a brit ellátási minisztérium tagjai, akik amerikai kollégáikkal találkoztak a washingtoni Mayflower szállodában. Beaverbrook, a polgári életben dolgozó újságkiadó, a kiadványok során megtanult gyártási technikákat alkalmazott, hogy csökkentse a bürokráciát, javítsa a hatékonyságot és növelje a brit repülőgépgyártást havonta 500 vadászgép gyártásával, és úgy érezte, hogy az Egyesült Államok hasonlóképpen képes fegyvergyártásra.

Lord Beaverbrook és Churchill miniszterelnök ösztönözve Roosevelt beleegyezett a fegyvergyûjtésbe. Bejelentette a kongresszusnak, hogy a túlterhelt gyártási ütemterv első éve 45 000 repülőgép, 45 000 tank, 20 000 légi jármű fegyver és 8 millió tonna új hajót eredményez. A kongresszusi képviselõket megdöbbentette a javaslat, ám Roosevelt nem volt észrevétlen: "Ezek a számok és hasonló számok a háború egyéb eszközeinek sokaságánál a japánok és a nácik számára egy kis elképzelést adnak arról, amit elértek."