John Merryman-t, a Maryland állambeli jogalkotót letartóztatták azért, hogy megkíséreljék akadályozni az uniós csapatok Baltimore-ból Washingtonba való elmozdulását a polgárháború idején, és az Unió katonai tisztviselői tartják Fort McHenry-ben. Ügyvédje azonnal habeas corpus iratot kért, hogy egy szövetségi bíróság megvizsgálhassa a vádakat. Abraham Lincoln elnök azonban úgy határozott, hogy felfüggeszti a habeas corpus jogát, és Fort McHenry parancsnoka nem hajlandó Merryman-et átadni a hatóságoknak.

Roger Taney, a Legfelsõbb Bíróság fõbírója (és a hírhedt Dred Scott határozat szerzõje) szövetségi bíró pedig határozatot adott ki, amely szerint Lincoln elnök nem rendelkezik felhatalmazással a habeas corpus felfüggesztésére. Lincoln nem válaszolt, nem nyújtott be fellebbezést és nem utasította Merryman szabadon bocsátását. De egy július 4-én tartott beszéd során Lincoln dacosan állt, hangsúlyozva, hogy fel kell függesztenie a szabályokat annak érdekében, hogy eldöntsék a déli lázadást.

Öt évvel később egy új Legfelsõbb Bíróság alapvetõen támogatta Taney igazságszolgáltatás ítéletét: Egy független esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy csak a Kongresszus tudja felfüggeszteni a habeas corpus-t, és hogy a polgári személyeket még a háború idején sem katonai bíróságok nem fedik le.

Ez nem volt az első vagy az utolsó alkalom, amikor az amerikai szövetségi kormány szándékosan figyelmen kívül hagyta saját törvényeit a viták idején. Japán amerikaiak százezreket küldtek internálótáborba Pearl Harbor kikötője és Amerika második világháborúba való belépése után. Négy évvel később egy amerikai kongresszusi bizottság megállapította, hogy a táborokban tartózkodók diszkrimináció áldozatai voltak. Minden táborban élő túlélőnek 20 000 dollár jutalmat kapott az Egyesült Államok kormánya.