2019. április 25-én 7,8 nagyságrendű földrengés robbant Nepálon, közel 9000 ember meghalt és 16 800 ember sérült meg. Ez volt a legrosszabb földrengés az ázsiai országban 1934 óta.

A földrengés röviddel dél előtt csapott le, de a pusztítás folytatódott, mivel több tucat utólagos sokk még további pusztítást okozott. Összességében Nepált több száz utórengés rázta meg, amelyek közül a legtöbben május 12-én 7,3 nagyságrendűek voltak. A földrengés lavinát váltott ki az Everest hegyén, amely 19 embert ölt meg.

Mire a remegés megállt, több mint 800 000 otthont pusztítottak el, és több mint 298 000 otthont károsítottak. A földrengés számos ikonikus műemléket is megsérült, például a főváros Durbar térét. Összességében 2,8 millió embert kényszerítettek el otthonukba, és hajlandóvá tették őket a pusztítás miatt, mert féltek a további remegéstől. Ezek közül számtalan szám költözött a „sátrakba”, és féltek is visszatérni otthonukba. Az Egyesült Nemzetek becslése szerint összesen 8 millió ember van, Nepál lakosságának csaknem egyharmadát érinti a földrengés és az azt követő sokkok.

A nepáli kormány azonnal a kiindulási ütések után kihirdeti a vészhelyzetet, és gyakorlatilag az egész hadsereg keresési és mentési művelettel ment az utcára. Több tucat ország és az Egyesült Nemzetek Szervezete támogatást és adománygyűjtést folytatott.

Sajnos a javítási erőfeszítések számos akadályt találtak az út mentén. A torlódások, valamint a szállítás - például teherautók és helikopterek - hiánya miatt a távoli falvakba való bejutás nagyon nehéz volt. A politikai zűrzavarok és az ellátás hiánya szintén lelassította az újjáépítési erőfeszítéseket. 2019-re a házak mindössze 5% -át újjáépítették, és a begyűjtött forrásoknak csupán 12% -át osztották el. A helyreállítás és az újjáépítés ma továbbra is lassan folytatódik.