Az ünnepségen, amelyet II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand vezetett, hivatalosan megnyitották a La Manche csatorna alatt egy vasúti alagutat, amely a jégkorszak óta először összeköti Nagy-Britanniát és az európai szárazfölddel.
A Csatorna-alagút vagy a „Chunnel” összeköti az Anglia Folkestone-t és a 31 mérföld távolságban található Coquelles-t, Franciaországot. A Chunnel rövidesen 35 percre, majd végül London és Párizs között két és fél órára csökkentette az utazási időt Anglia és Franciaország között.
Mivel a világ leghosszabb tenger alatti alagútja, a Chunnel 23 mérföldes víz alatt fut, átlagosan 150 láb mélységgel a tengerfenék alatt. Naponta körülbelül 30.000 ember, 6000 autó és 3500 teherautó halad át a Chunnel-en személy-, inga- és tehervonatokon.
Több millió tonna földet költöztettek a két vasúti alagút építéséhez, egy észak felé, egy pedig a déli irányú forgalomhoz, és egy szolgáltató alagút. Tizenöt ezer embert alkalmaztak az építés csúcspontján. Tíz ember halt meg az építkezés során.
Napóleon mérnöke, Albert Mathieu 1802-ben megtervezte az első alagútot a La Manche-csatorna alatt, egy földalatti átjárót tervezve egy szellőzőkémmel, amely a hullámok fölé húzódna. 1880-ban Beaumont ezredes megtette az első valódi kísérletet, aki több mint egy mérföldes alagútban állt, mielőtt elhagyta volna a projektet. A XX. Században további erőfeszítések következtek, de az alagutak mérete 1988 júniusában nem kezdődött meg.
A Chunnel 16 milliárd dolláros költsége nagyjából kétszerese volt az eredeti becslésnek, és a befejezés egy évvel elmaradt a tervezettől. Egy évvel az Eurotunnel óriási veszteséget jelentett be, amely az akkori Egyesült Királyság egyik legnagyobb vállalati története volt. Az a rendszer, amelyben a bankok egymillió font értékű kölcsöncserére vállaltak részvényekre cserélést, megmentette az alagutat az aluljárástól, és 1999-ben megmutatta első nettó nyereségét.
Az árufuvarozást hat hónapra felfüggesztették, miután az alagútban 1996 novemberében tűz tört ki az alagútban. Senki sem sérült meg súlyosan az eseményben.
1996-ban az Amerikai Építőmérnökök Társasága az alagutat a modern világ hét csodájának azonosította.