Ezen az 1949-es napon Harry S. Truman elnök az Unió helyzetéről szóló beszédében bejelenti, hogy minden amerikainek joga van tisztességes ügyletet várni a kormányunktól.

A Franklin Roosevelt New Deal politikájára hivatkozva Truman bejelentette a belpolitikával kapcsolatos reformterveit, beleértve a nemzeti egészségbiztosítást, az állami lakhatást, a polgári jogokra vonatkozó jogszabályokat és az oktatáshoz nyújtott szövetségi támogatást. Támogatja a minimálbér emelését, a gazdálkodóknak nyújtott szövetségi támogatást és a társadalombiztosítás kiterjesztését, valamint sürgeti a diszkriminációellenes politikák azonnali végrehajtását a foglalkoztatásban. Truman egy ambiciózus liberális menetrend mellett állt, amely elődje, Franklin D. Roosevelt által előterjesztett politikákon alapszik. A nemzet politikája azonban a második világháborút és az inflációt követõ években jobbra váltott, a háborúvól a békeidõszakmá váló gazdasági átalakulás és a növekvõ antikommunista érzelmek komoly akadályokat jelentettek Truman tervében. A konzervatívok és a déli demokraták egyre növekvő számú kongresszusánál a tisztességes üzlet a szocializmust megragadta.

Az 1948-os földcsuszamlás újraválasztása után Trumannak sikerült meggyőznie a Kongresszust számos liberális reformjának végrehajtásában. Ez majdnem megduplázta a minimálbért 40 centből 75 centre óránként, és létrehozta a háztartási törvényt, amely 800 000 új házat biztosított a szegényeknek. Bár a kongresszus jóváhagyta a Truman által a szociális biztonsági ellátások kiterjesztését, elutasította a nemzeti egészségügy gondolatát, elkerülte minden új polgári jogi törvény elfogadását, és nem sikerült agresszív módon kezelni a tisztességes munkaügyi gyakorlatokkal kapcsolatos aggályokat.

1950-től kezdve a külügyek, különösen a koreai háború és a hidegháború, egyre inkább elvonják Trumánt a belföldi ügyektől.