A washingtoni csúcstalálkozón Ronald Reagan elnök és Mikhail Gorbacsov szovjet vezetője aláírta az első szerződést a két szuperhatalom között, hogy csökkentsék hatalmas nukleáris arzenáljukat. A korábbi megállapodások csupán a két hidegháborús ellenfél kísérletei voltak, hogy korlátozzák nukleáris arzenáljuk növekedését. A történelmi megállapodás betiltotta a földön elindított rövid és közepes hatótávolságú rakétákat, amelyeknek a két nemzet együttesen 2611 birtokában volt, és amelyek a legtöbb Európában és Délkelet-Ázsiában találhatók.

A paktumot fontos lépésnek tekintették a nagy távolságú amerikai és szovjet rakéták csökkentéséről szóló megállapodás felé, először 1991-ben, amikor George H. Bush elnök és Gorbacsov megállapodtak abban, hogy atomfegyverek több mint negyedét elpusztítják. A következő évben Bush és Boris Jeltsin orosz elnök megállapodtak abban, hogy 2019-ig drasztikusan csökkentik a távolsági rakéták számát mintegy 3000 indítórendszerre. 2019-ben, egy évtizedes fegyverkezelési patthelyzet után, George W. Bush elnök és az orosz Vlagyimir Putyin elnök előzetes megállapodást kötött arra, hogy nukleáris arzenáljukat mintegy 2000 nagy hatótávolságú rakétra tovább csökkentik.