Ezen a napon a szovjet csapatok felszabadítják a lengyel fővárosot a német megszállás alól.

Varsó harcmező volt az európai színházban a harcok megnyitása óta. Németország háborút hirdetett azzal, hogy 1939. szeptember 1-jén légitámadást indított, és ostromot követett, amely több tízezer lengyel civil polgárt ölt meg, és pusztítást okozott a történelmi emlékeknél. Elektromosságtól, víztől és élelmektől mentesen, és a város otthonainak 25% -ának megsemmisítésével Varsó szeptember 27-én átadta a németeknek.

A Szovjetunió az 1939 augusztusában aláírt Molotov-Ribbentrop-paktum (más néven Hitleri-Sztálin paktum) „bírságának” részeként felrabolta Kelet-Lengyelország egy részét, ám hamarosan háborúba került az „szövetségeseivel”. 1944 augusztusában a szovjetek elkezdett nyugatra tolni a németeket, Varsó felé haladva. A lengyel otthoni hadsereg attól tartva, hogy attól tart, hogy a szovjetek Varsóba vonulnak a németek ellen folytatott harcért, és soha nem hagyják el a fővárost, felkelést vezettek a német megszállók ellen. A lengyel lakosok abban reménykedtek, hogy ha maguk is legyőzik a németeket, a Szövetségesek segítenek a háború utáni száműzetésben lévő lengyel antikommunista kormányzat telepítésében. Sajnos a szovjetek ahelyett, hogy segítették volna a lengyel felkelést, amelyet a közös ellenség visszaszorításának ösztönzése érdekében ösztönöztek, állhatatosan álltak és figyeltek, ahogy a németek levágják a lengyeleket és túlélõket küldnek koncentrációs táborokba. Ez megsemmisítette a lengyel ellenkező szovjetszerű kommunista kormány elleni ellenállást, amely Sztálin háború utáni területi terveinek lényeges része.

Miután Sztálin 180 hadosztályt mozgósított a lengyel és a kelet-poroszországi németek ellen, Georgi Žukov tábornok csapata áthaladt a Visztula mentén a lengyel főváros északi és déli részén, felszabadítva a várost a németektől, és megragadta azt a Szovjetunió számára. Addigra Varsó háború előtti, körülbelül 1,3 millió lakosa csupán 153 000-re csökkent.