Szergej Kirovot, az orosz forradalom vezetõjét és a Politikai Hivatal magas rangú tagját Leningrád irodájában a kommunista párt tagja, Leonid Nikolajev halálra lökte, valószínûleg a szovjet vezető József Sztálin kezdeményezésére.

Bármelyik is volt Sztálin pontos szerepe politikai riválisa, Kirov meggyilkolásában, a gyilkosságot felhasználta előtte a kommunista párt, a kormány, a fegyveres erők és az intelligencia számos ellenzőjének felszámolására. Kirov meggyilkolása hét különálló tárgyalás, valamint a szovjet politikai, katonai és kulturális életben szereplő figyelemre méltó személyek százai letartóztatásának és kivégzésének alapjául szolgált. Az egyes tárgyalások alapvetõ részletekben ellentmondtak a többieknek, és különbözõ személyeket bûnösnek találtak Kirov meggyilkolásának megszervezésében, különféle eszközökkel és eltérõ politikai motívumok miatt.

A Kirovi merénylettel indított tárgyalások Sztálinnak a szovjet társadalom négyéves masszív tisztításának kezdeteit jelentették, amelyben több millió embert fogva tartottak, száműzettek vagy megölték.