Arkansas kormányzójának parancsa alapján a fegyveres nemzeti gárda kilenc afroamerikai hallgató akadályozza meg a mindennapos fehér középiskolai részvételt a Little Rock-ban. Ami belföldi válságként kezdődött, a hidegháború zavarossá vált.
Az Egyesült Államok és a Szovjetunió heves és költséges szavas háborúban vett részt a hidegháború korai éveiben. A propaganda fontos fegyverré vált, mivel minden nemzet meg akarta nyerni az emberek „szívét és elméjét” a világ minden tájáról. Ebben a háborúban az Egyesült Államok egyetlen tagadhatatlan gyengeséget szenvedett: faji megkülönböztetés Amerikában. Ez egy különösen költséges gyengeség, mert az Amerika demokráciával és egyenlőséggel kapcsolatos retorikája üregesnek tűnt, különösen Afrika, Ázsia és Latin-Amerika színtelen embereinek. A szovjetek lelkesen megragadták a kérdést, és a történetek az afrikai amerikaiak által az Egyesült Államokban elszenvedett borzalmakról a propagandájuk végpontjává váltak. 1954 - ben azonban a Brown kontra Topeka Oktatási Tanács alkotmányellenesnek nyilvánította a szegregált iskolákat, és elrendelte az iskolaintegrációt, hogy „minden szándékos sebességgel” folytassa az esetet. Az ügyet az amerikai kormány propagandája csapta le, mint bizonyítékot a polgárok teljes egyenlõsége felé tett erõfeszítésekre.
1957-ben a szövetségi kerületi bíróság elrendelte az egész fehéreket ápoló Középiskolát Little Rock-ban (Arkansas), afrikai-amerikai hallgatók számára. Orval Faubus kormányzó kijelentette, hogy nem fogja követni a rendeletet. Amikor kilenc afroamerikai hallgató megkísérelt belépni az iskolába 1957. szeptember 4-én, több száz dühös és hős fehéren álló tömeg szembeszállt velük. Nemzetőrségek százai, akiket Faubus hívott fel, blokkolták a hallgatók belépését az iskolába. A mobból a „Menj haza, n ******” énekekhez a kilenc diák távozott. Faubus cselekedete hazai államában és a déli rész nagy részében elismerést kapott, ám ez komoly zavarban volt Dwight D. Eisenhower elnök adminisztrációjának.Maga Eisenhower nem támogatta a polgári jogokat, de megértette a Little Rock eseményei nemzetközi jelentőségét. A dühös csőcselékről, a rémült afro-amerikai hallgatókról és a fegyverekkel és gázálarcokkal ellátott nemzetőrségről képeket láttak a világ minden tájáról. A szovjetek nem tudtak volna jobb propagandát létrehozni. John Foster Dulles államtitkár tájékoztatta Eisenhower-t, hogy a Little Rock-esemény az Egyesült Államok tengerentúli sérüléseit okozhatja, és akár az Egyesült Nemzetek többi nemzetének támogatását is költségessé teheti az ország számára. Eisenhower megpróbált egyezségről tárgyalni Faubus-szal, de amikor ez kudarcot vallott, szövetségi csapatokat küldött. A kilenc afro-amerikai hallgatónak végül megengedték, hogy részt vegyen a Középmagason.
A Little Rock-esemény jelezte, hogy Amerika hazai problémái, különösen a faji megkülönböztetés, a hidegháború idején nem maradhatnak tisztán belföldi. Az Egyesült Államok a Szovjetunióval és a kommunizmussal folytatott küzdelmében a demokrácia, az igazságosság és az egyenlőség védelmezőjeként mutatta be magát. A Little Rock integrációjának csúnya valósága ugyanakkor arra kényszerítette mind a szövetségeseket, mind az ellenségeket, hogy megkérdőjelezzék Amerika elkötelezettségét azoknak az alapelveknek a mellett, amelyeket ez a gyakorlat gyakran alkalmazott.
