A rövid és egyoldalú spanyol-amerikai háború akkor ér véget, amikor Spanyolország hivatalosan elfogadja az Egyesült Államok békeprotokollját: Kuba, Puerto Rico és Manila Fülöp-szigeteken történő átruházása az Egyesült Államokba, a végleges békeszerződés függvényében.
A spanyol-amerikai háború eredete a spanyol uralom elleni lázadásban kezdődött, amely 1895-ben kezdődött Kubában. A Spanyolország által a gerilla háború elnyomására hozott elnyomó intézkedéseket, például Kuba vidéki lakosságának a betegség által sújtott garniszoni városokba történő bekerítését grafikusan ábrázolták. Amerikai újságok és felkavarodott közvélemény. 1898 januárjában a havannai erőszak arra késztette az amerikai hatóságokat, hogy elrendeljék az USS csatahajóját Maine az amerikai polgárok védelme érdekében. Február 15-én az ismeretlen eredetű hatalmas robbanás elsüllyedt a Maine a Havanna kikötőjében meggyilkolták a fedélzeten lévő 400 amerikai személyzet 260-ét. Az Egyesült Államok Tengerészeti Vizsgáló Bírósága márciusban - bizonyítékok hiányában - anélkül határozott, hogy a bányát felrobbantották a hajóval, de a Spanyolországot közvetlenül nem rótták a hibára. A Kongresszus nagy része és az amerikai közönség többsége kétségbe vonta Spanyolország felelősségét, és háború kihirdetését kérte.
Áprilisban az Egyesült Államok Kongresszusa felkészült a háborúra, közös kongresszusi határozatokat fogadott el, amelyekben Spanyolország kivonulását követelték Kubáról, és felhatalmazta William McKinley elnököt erőszak alkalmazására. McKinley elnök április 23-án 125 000 önkéntest kért Spanyolország elleni harcra. Másnap Spanyolország kiadott egy háborús nyilatkozatot. Az Egyesült Államok április 25-én háborút hirdetett meg. Május 1-jén az amerikai ázsiai század kommandós George Dewey irányítása alatt elpusztította a spanyol-csendes-óceáni flottát a Manila-öbölben a spanyol-amerikai háború első csatájában. Dewey döntő győzelme megnyitotta az utat Manila augusztusbeli amerikai megszállásának és a Fülöp-szigetek esetleges áttérésének a spanyolról az amerikai irányításra.
A világ másik oldalán egy spanyol flotta májusban dokkolt a kubai Santiago kikötőjébe, miután a spanyolországi Atlanti-óceánon keresztül versenyzett. Nem sokkal később megérkezett egy hatalmas amerikai haditengerészet, amely elzárta a kikötő bejáratát. Júniusban az Egyesült Államok Hadseregeinek ötödik hadtestje landolt Kubában azzal a céllal, hogy Santiagoba induljon, és összehangolt szárazföldi és tengeri támadást indítson a spanyol erődítményre. Az amerikai földi csapatok közé tartoztak a Theodore Roosevelt által vezetett „Rough Riders”, a nyugati cowboyok és a keleti kék vérgyűjtemény, amelyet hivatalosan az első amerikai önkéntes lovasságnak hívtak. Július 1-jén az amerikaiak megnyerték a San Juan-hegy csatát, és másnap Santiago ostromát kezdték. Július 3-án William Sampson admirális irányítása alatt az amerikai hadihajók elpusztították a Santiago-tól a spanyol flottát, és július 17-én a spanyolok megadták a várost, és így Kuba az amerikaiaknak.
Puerto Ricóban a spanyol erők szintén összeomlottak az Egyesült Államok feletti haderőivel szemben, és augusztus 12-én fegyverszünetet írtak alá Spanyolország és az Egyesült Államok között. December 10-én a Párizsi Szerződés hivatalosan lezárta a spanyol-amerikai háborút. Az egykor büszke spanyol birodalom gyakorlatilag feloszlott, és az Egyesült Államok megszerezte első tengerentúli birodalmát. Puerto Rico-t és Guamot az Egyesült Államokba engedték át, a Fülöp-szigeteket 20 millió dollárért vásárolták meg, és Kuba lett az Egyesült Államok protektorátusa. A fülöp-szigeteki lázadók, akik a háború alatt harcoltak a spanyol uralom ellen, azonnal az új megszállók ellen fordultak, és tízszer több amerikai csapata halt meg a Fülöp-szigeteket elnyomva, mint Spanyolország legyőzésekor.
