Alexander Dubcek, a kommunista vezető, aki a liberális reformok széles körű programját indította Csehországban, az országát elfoglaló szovjet erők első titkárként lemondják. Az állhatatosan szovjetet támogató Gustav Husak helyére csehszlovák vezetővé nevezték ki, aki újjáélesztte az önkényuralmi kommunista diktatúrát a szovjet műholdas államban.

A liberalizáció felé mutató tendencia Csehszlovákiában 1963-ban kezdődött, és 1968-ban érte el csúcspontját, miután Dubcek Antonin Novotny-t váltotta fel a párt első titkáraként. Bevezette számos messzemenő politikai és gazdasági reformot, ideértve a szólásszabadság növelését és az állami cenzúra megszüntetését. Dubcek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy „az emberi arcú kommunizmust” hozzák létre, az egész országban megünnepelték, és a szabadság rövid időszakát „Prágai Tavasznak” hívták.

1968. augusztus 20-án a Szovjetunió válaszolt Dubcek reformjaira 600 000 Varsói Paktum csapata általi invázióval Csehországban. Prága nem volt hajlandó lemondni, de a szétszórt hallgatói ellenállás nem felel meg a szovjet tankoknak. Dubcek reformjait hatályon kívül helyezték, és a vezető helyére a szánalmasan támogató Gustav Husak állt, aki újjáépítette az ország tekintélyelvű kommunista rendszerét.

1989-ben, amikor a kommunista kormányok Kelet-Európán áthaladtak, Prága ismét a demokratikus reformok tüntetésének színtere lett. 1989 decemberében a Husak kormánya elfogadta a többpártos parlament követeléseit. Husak lemondott, és két évtized alatt először tér vissza a politikába az új parlament elnökeként, amely később drámaírót, Vaclav Havel-t választotta Csehszlovákia elnökévé. Havel a prágai tavasszal vált hírnévre, a szovjet fellépés után betiltották a játékát, és útlevélét elkobozták.